A Regisztrációs Adó Törvény teljes magyarázata emberi nyelven
Végre! Megértheted a jogszabályokat is! 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
Unod már a bonyolult jogi szövegeket? Kifolyik a szemed a paragrafusok labirintusában? Tudjuk, milyen érzés! Ezért belevágtunk egy őrült projektbe: fogtuk az egész Regisztrációs Adó Törvényt, és lefordítottuk a hétköznapi ember nyelvére.
Igen, jól olvastad! Paragrafusról paragrafusra végigrágtuk magunkat a jogszabályon, és érthetően, közérthetően elmagyaráztuk, miről is van szó valójában. Nincs több latin kifejezés, nincs több kétértelmű mondat, csak tiszta, világos információk, amiket bárki megérthet.
Tudjuk, ez óriási munka volt, de mindent az olvasóinkért teszünk! Hiszen hiszünk abban, hogy mindenkinek joga van megérteni a törvényeket, amelyek az életét befolyásolják.
Készen állsz, hogy végre te is képbe kerülj? Akkor tarts velünk, és olvass tovább! Ígérem, nem fogod megbánni!
Csak a 10 legfontosabb dolog érdekel a regadóval kapcsolatban? Itt olvasd el a 10 kulcsfontosságú dolgot a regadóval összefüggésben.
Általános rendelkezések
1. § Regisztrációs adót kell fizetni a Magyarország területén
Ez a törvény arról szól, hogy bizonyos járművek után adót kell fizetni, amikor először forgalomba helyezik őket Magyarországon.
Hogy mennyit? Azt a >> regisztrációs adó kalkulátorral tudod kiszámolni <<
Milyen járművekre vonatkozik ez?
- Személygépkocsik: ide tartoznak a sima autók és a lakóautók is.
- Motorkerékpárok: mindenféle motor.
Mikor kell fizetni?
- Amikor először forgalomba helyezed a járművet Magyarországon.
- Amikor egy cég bérbe ad egy autót valakinek.
Miért van ez az adó?
- Azért, hogy az államnak legyen pénze a feladatai ellátására (pl. utak építése, iskolák fenntartása).
- És azért is, hogy védjék a környezetet.
Hova kerül a befizetett adó?
Az államkasszába, amit központi költségvetésnek hívnak.
2. § Szótár a regisztrációs adó törvényhez
Ez a rész továbbra is egyfajta szótár a törvényhez, ami meghatározza a fontosabb kifejezéseket. A célja, hogy elkerüljék a félreértéseket, és mindenki ugyanazt értse a törvényben szereplő szavakon.
1. Forgalomba helyezés: Ez azt jelenti, hogy a járművet hivatalosan is bejegyzik a magyarországi közlekedési nyilvántartásba, és kap egy forgalmi engedélyt. Ez több esetben is megtörténhet:
- a) Belföldön először: Amikor egy teljesen új járművet veszel, és először kap magyar rendszámot.
- b) Átalakítás után: Ha jelentősen átalakítod az autót, pl. motort cserélsz benne, akkor újra forgalomba kell helyezni.
- c) Adómentesség megszűnése: Ha korábban adómentes volt a jármű (pl. mozgássérült személy autója), de megszűnik az adómentesség oka, akkor is forgalomba kell helyezni, és adót kell fizetni.
- d) Nemzetközi szerződés vagy törvény alapján megszűnő adómentesség: Hasonló az előzőhöz, csak itt nemzetközi szerződés vagy más törvény alapján volt adómentes a jármű.
2. Átalakítás: Ez azt jelenti, hogy olyan mértékben változtatod meg a járművet, hogy az már más kategóriába esik az adózás szempontjából. Például, ha egy teherautót átalakítasz személygépkocsivá, vagy egy benzinmotoros autót átalakítasz dízellel működővé.
3. Személygépkocsi: Ez a pont nagyon precízen meghatározza, hogy mit tekintünk személygépkocsinak. A lényeg, hogy ide tartoznak a "sima" autók és a lakóautók, de nem tartoznak ide:
- A motorkerékpárok (erről később lesz szó).
- A mentőautók.
- A halottszállító autók.
A pontos meghatározáshoz egy nemzetközi kódrendszert használnak (Kombinált Nómenklatúra, 8703 vámtarifaszám). Ez azért kell, hogy ne legyen vita arról, hogy egy adott jármű pontosan milyen kategóriába tartozik.
4. Új gépjármű: Újnak számít az a személygépkocsi vagy motorkerékpár, ami:
- Maximum 6000 kilométert futott akkor, amikor megveszed.
- Vagy maximum 6 hónapja helyezték forgalomba külföldön.
Fontos, hogy itt az adóalany általi megszerzés időpontja a lényeg, nem pedig az autó gyártási éve.
5. Muzeális jellegű gépjármű: Ez a pont a régi, gyűjteménybe illő járműveket határozza meg. Ezekre más adózási szabályok vonatkoznak. A pontos definíciót egy másik törvényben (a gépjárműadóról szóló törvényben) találod meg.
6. Nyilvántartásba vétel: Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a járművet bejegyzik a magyarországi közlekedési nyilvántartásba.
7. Ez a pont üres, valószínűleg egy korábbi törvénymódosítás során törölték.
8. Import: Amikor az Európai Unión kívülről hozol be egy járművet Magyarországra.
9. Közösség területe: Ez a pont meghatározza, hogy mit jelent az "Európai Közösség" kifejezés. Ez gyakorlatilag az Európai Unió.
10. Motorkerékpár: Ide tartoznak a motorok és a robogók is. Ezen kívül ide tartoznak azok a négykerekű járművek is, amik a KRESZ szerint motorkerékpárnak minősülnek. Ez jellemzően a quadokra vonatkozik.
11. Közösségen belüli beszerzés: Amikor egy új járművet vásárolsz egy másik EU-s országból, és behozzad Magyarországra. Ebben az esetben az áfát (általános forgalmi adó) a beszerzés országában kell megfizetni.
12. Importáló: Az a személy vagy cég, aki behozza a járművet az EU-n kívülről.
13. Referencia gépjármű: Ez egy kicsit bonyolultabb fogalom. A lényege, hogy amikor egy különleges adózási szabályok alá eső járművet (pl. elektromos autó) forgalomba helyeznek, akkor összehasonlítják egy hasonló, "normál" autóval, hogy meghatározzák az adó mértékét. Ez a "normál" autó a referencia gépjármű.
14. Ez a pont szintén üres, valószínűleg egy korábbi törvénymódosítás során törölték.
15. Gépjárműflotta-üzemeltető: Ez a pont a nagy autóbérlő cégeket határozza meg. Gépjárműflotta-üzemeltetőnek számít az a cég, amelyik:
- Az Európai Gazdasági Térségben van bejegyezve.
- Fő tevékenysége a gépjármű-bérbeadás.
- Legalább 50 darab külföldi rendszámú autóval rendelkezik.
- Az előző évi bevételének legalább 75%-a autóbérlésből származik.
Adókötelezettség
3. § Mikor kell regisztrációs adót fizetni?
Ez a törvényrész arról szól, hogy pontosan mikor kell fizetned regisztrációs adót egy jármű után. A lényeg, hogy nem csak akkor kell adózni, amikor először veszel egy autót Magyarországon.
1. Új autó vásárlása:
Természetesen akkor is fizetned kell, amikor először forgalomba helyezel egy vadonatúj vagy használt autót, motort Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy kap magyar rendszámot, és bejegyzik a közlekedési nyilvántartásba.
2. Import:
Ha külföldről hozol be egy autót Magyarországra (az EU-n kívülről), akkor is fizetned kell regisztrációs adót.
3. EU-n belüli vásárlás:
Ha egy másik EU-s országból veszel autót, és behozzad Magyarországra, akkor is adóköteles.
4. Átalakítás:
Ha jelentősen átalakítod az autódat (pl. motort cserélsz), és emiatt újra forgalomba kell helyezned, akkor is fizetni kell.
5. Céges autó bérbeadása:
Ha egy cég sok autót ad bérbe, és te magánszemélyként bérelsz tőlük autót, akkor is keletkezik adókötelezettség. Ez a cégnek kell megfizetnie.
Fontos: Csak akkor kell adót fizetni az átalakítás, az import, vagy az EU-n belüli vásárlás után, ha következményként forgalomba is helyezed a járművet.
Az adó alanya
4. § Ki fizeti a regisztrációs adót?
Ez a törvényrész arról szól, hogy kinek kell fizetnie a regisztrációs adót. Általában az, akinek a nevére kerül az autó, de van néhány kivétel is.
1. Új autó vagy motor vásárlása:
Ha új vagy használt autót vagy motort veszel Magyarországon, akkor te leszel az adóalany, vagyis neked kell fizetned az adót.
2. Import:
Ha külföldről hozol be autót (EU-n kívülről), akkor az importáló fizeti az adót. Tehát ha te magad hozod be az autót, akkor te leszel az adóalany.
3. EU-n belüli vásárlás:
Ha másik EU-s országból veszel autót, akkor az áfa fizetésére kötelezett személy az adóalany. Ez általában a vásárló, de lehetnek kivételek.
4. Átalakítás:
Ha átalakítod az autót, akkor a jármű tulajdonosa fizeti az adót.
5. Közös tulajdon:
Ha az autó több személy tulajdonában van, akkor mindegyik tulajdonos a tulajdonrészének arányában fizeti az adót. Fontos, hogy mindegyik tulajdonos felelős az adó megfizetéséért.
6. Külföldi lakóhely vagy székhely:
Ha nem Magyarországon élsz vagy van a céged székhelye, akkor ki kell jelölnöd egy magyarországi képviselőt, aki az adóügyeiddel foglalkozik. Ez lehet egy cég vagy egy magánszemély is. A képviselő együtt felelős veled az adó megfizetéséért.
Adóelőleg fizetésére kötelezett személy
5. §
Ez a paragrafus üres.
Az adófizetési kötelezettség keletkezése
6. § Mikor és ki fizeti meg a regisztrációs adót?
A 6. és 7. § arról szól, hogy pontosan mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség, és ki fizetheti meg az adót.
A lényeg, hogy az adófizetési kötelezettség legkésőbb akkor keletkezik, amikor forgalomba helyezed az autót.
De van néhány speciális eset:
- Import: Ha külföldről hozol be autót (EU-n kívülről), akkor az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a vámhivatal engedélyezi az autó behozatalát.
- EU-n belüli vásárlás: Ha másik EU-s országból veszel autót, akkor az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az áfa fizetési kötelezettséged is keletkezik.
- Átalakítás: Ha átalakítod az autót, akkor az adófizetési kötelezettség az átalakítás napján keletkezik, de legkésőbb akkor, amikor forgalomba helyezed az autót.
7. § Ki fizetheti meg az adót?
Alapvetően az adót az adóalany fizeti, tehát az, akinek a nevére kerül az autó. De van egy fontos kivétel:
- Az eladó is megfizetheti az adót, ha magyarországi cég vagy magánszemély, és áfaalany.
Ez azért lehet jó, mert így az eladó vonzóbbá teheti az ajánlatát, hiszen a vevőnek nem kell külön bajlódnia az adó befizetésével. Fontos, hogy az így megfizetett adót nem kell beleszámítani az áfa alapjába.
A törvény azt is kimondja, hogy az importált autók és az EU-n belül vásárolt autók esetében az adó nem része az áfa alapjának. Ugyanez vonatkozik az átalakított autókra is.
Végül, fontos tudni, hogy az adót a vámhivatal határozza meg, és egy határozatban közli az adóalanynak.
Az adó összege
8. § Mennyi a regisztrációs adó? (Közérthetően)
1. Általános szabály:
A regisztrációs adó összege attól függ, hogy milyen típusú járművet veszel (személygépkocsi, motorkerékpár), és milyen kategóriába esik. Az adó mértékét egy táblázat (melléklet) tartalmazza, amit a vámhivatal használ a számoláshoz.
2. Különleges esetek:
Vannak olyan járművek, amelyekre különleges szabályok vonatkoznak. Ezek jellemzően a régebbi autók, vagy azok, amelyek nem felelnek meg a legújabb környezetvédelmi előírásoknak. Ebben az esetben az adóalany választhat, hogy a normál szabályok szerint, vagy a különleges szabályok szerint fizeti-e az adót.
3. Átalakítás:
Ha átalakítod az autót, akkor nem kell a teljes adóösszeget kifizetned. Csak az átalakítás előtti és utáni adó közötti különbséget kell megfizetni.
Példa: Ha egy kisebb motorral szerelt autót átalakítasz, és egy nagyobb motort teszel bele, akkor az átalakítás utáni adó magasabb lesz. Ebben az esetben a különbözetet kell megfizetned.
4. Wankel-motor:
Ha az autód Wankel-motorral van szerelve (ez egy speciális motortípus), akkor az adó számításakor a kamratérfogatot meg kell duplázni.
Eljárási és adó-megállapítási szabályok
9. § Hogyan zajlik a regisztrációs adó megállapítása és befizetése?
Ez a rész a regisztrációs adóval kapcsolatos hivatalos ügyintézésről szól.
1. Ki állapítja meg az adót?
A regisztrációs adót mindig a vámhivatal állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy ők számolják ki az adó összegét, és ők küldik ki a fizetési felszólítást.
2. Import:
Ha külföldről hozol be autót, akkor az adót a vámeljárás során állapítják meg.
3. Átalakítás:
Ha átalakítod az autót, akkor be kell nyújtanod egy előzetes engedély iránti kérelmet a közlekedési hatósághoz. A közlekedési hatóság értesíti a vámhivatalt az átalakításról, és megküldi nekik az adó megállapításához szükséges adatokat.
4. Adategyeztetés:
A közlekedési hatóság egyeztetheti az adatokat a vámhivatallal, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden adat helyes.
5. Adatszolgáltatás:
A közlekedési hatóság havonta adatot szolgáltat a vámhivatalnak a forgalomba helyezett autókról és motorokról.
6. Általános szabályok:
Azokban az esetekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, az adózásról szóló általános törvényeket kell alkalmazni.
7. Képviselet:
Ha nem tudsz személyesen intézni az adóügyeiddel, akkor megbízhatsz egy képviselőt, aki eljár helyetted a vámhivatalnál.
8. Vámazonosító szám:
Ha külföldi vagy, és autót szeretnél forgalomba helyezni Magyarországon, akkor szükséged lesz egy vámazonosító számra. Ezt az állami adó- és vámhatóságtól kell kérned.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályai
10. § Az elektronikus úton zajló adóigazgatási eljárás
Ez a törvényrészlet az elektronikus kapcsolattartás szabályait írja le az adóigazgatási eljárásokban, konkrétan a vámhatósággal.
Lényegében arról van szó, hogy az adózók kétféleképpen kommunikálhatnak elektronikusan a vámhatósággal:
- A vámhatóság informatikai rendszerén keresztül: Ehhez regisztrálni kell, és egy speciális űrlapot (elektronikus sémát) kell kitölteni, amit elektronikus azonosítással kell hitelesíteni. Ez valószínűleg egy olyan online felületet jelent, amit a vámhatóság biztosít az adózóknak az ügyintézéshez.
- Az elektronikus ügyintézésről szóló törvényben meghatározott módon: Ez azt jelenti, hogy más, a törvényben leírt elektronikus csatornákat is lehet használni, például hivatalos e-mail címet, vagy elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat.
A szabályozás célja, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá tegye az adóügyek intézését, lehetővé tegye az online kommunikációt a vámhatósággal.
Nézzük részletesebben:
- 10. § (1): Ez a bekezdés rögzíti az elektronikus kapcsolattartás alapelvét: az adóigazgatási eljárás során az információcsere és az adattárolás elektronikusan történik. Két lehetőség van: a vámhatóság rendszere, vagy más, a törvényben meghatározott elektronikus csatorna.
- 10. § (2): Ez a bekezdés a vámhatóság informatikai rendszerének használatát részletezi. A legfontosabb pontok:
- Regisztráció: A rendszer használatához először regisztrálni kell.
- Elektronikus séma: Az adózóknak egy speciális űrlapot (elektronikus sémát) kell kitölteniük.
- Elektronikus azonosítás: A benyújtott űrlapot elektronikus azonosítással kell hitelesíteni (pl. ügyfélkapuval).
Összességében ez a törvényrészlet egy modern és hatékony adóigazgatási rendszer felé mutat, ahol az adózók kényelmesen és gyorsan intézhetik ügyeiket online.
Az adó különös szabályok szerinti megállapítása
10/A. § Különleges szabályok a regisztrációs adó számítására
Ez a rész azokról a különleges szabályokról szól, amelyeket akkor alkalmazhatnak, ha az autód értéke a szokásosnál jobban csökkent.
Miért van erre szükség?
A regisztrációs adót általában egy táblázat alapján számolják ki, ami figyelembe veszi az autó korát. De néha előfordul, hogy egy autó értéke gyorsabban csökken, mint ahogy a táblázat mutatja. Például, ha egy ritka vagy különleges autóról van szó, vagy ha az autó megsérült, és javítani kellett.
Hogyan működik?
Ha úgy gondolod, hogy az autód értéke a szokásosnál jobban csökkent, akkor kérheted a vámhivataltól, hogy különleges szabályok alapján számolják ki a regisztrációs adót.
Ehhez a következőket kell tenned:
- Nyilatkozat: Amikor a vámhivatalhoz fordulsz az adó megállapítása miatt, nyilatkoznod kell arról, hogy a különleges szabályok szerinti adózást szeretnéd.
- Indítvány: 15 napon belül be kell nyújtanod egy írásbeli indítványt a vámhivatalhoz. Ebben meg kell indokolnod, hogy miért gondolod, hogy az autód értéke jobban csökkent a szokásosnál. Bizonyítékokat is csatolni kell az indítványhoz (pl. fotók a sérülésekről, szakértői vélemény).
- Díj: Az indítvány benyújtásával egyidejűleg fizetned kell egy díjat. Ha a kérelmed elfogadják, akkor ezt a díjat visszakapod.
A vámhivatal ezután:
- Szakértőt kérhet fel: Ha szükséges, a vámhivatal felkérhet egy szakértőt, hogy megvizsgálja az autót.
- Becslést készít: A vámhivatal a rendelkezésre álló információk alapján megbecsüli az autó értékcsökkenésének mértékét.
- Döntés: A vámhivatal dönt arról, hogy elfogadja-e a kérelmedet. Ha elfogadják, akkor a különleges szabályok alapján számolják ki az adót. Ha elutasítják, akkor a normál szabályok szerint kell fizetned.
Fontos:
- Ha nem indokolod meg megfelelően az indítványodat, akkor elutasítják.
- Ha az autó túl régi, akkor nem alkalmazhatók a különleges szabályok.
- Ha a kérelmedet elutasítják, akkor nem kapod vissza a díjat.
- A különleges szabályok szerinti adózás csak akkor éri meg, ha az autó értéke valóban jelentősen csökkent.
11. §
Ez a paragrafus üres.
Adómentességek
12. § Mikor nem kell regisztrációs adót fizetni?
Ez a rész azokról az esetekről szól, amikor nem kell regisztrációs adót fizetni, vagyis adómentes a jármű.
1. Diplomata autók:
A diplomaták és a nemzetközi szervezetek által használt autók mentesek a regisztrációs adó alól. Ezek az autók általában "CD" betűjelű különleges rendszámmal rendelkeznek.
2. Ideiglenes rendszám ("I" betűjelű):
Az "I" betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátott autók is mentesek az adó alól, ha:
- Kivitel: Az autót külföldre viszik. Ez vonatkozik a Magyarországon vásárolt, de még forgalomba nem helyezett autókra, és a már forgalomba helyezett, de kivont autókra is.
- Hazaszállítás: Külföldön tartózkodó, magyar rendszámmal nem rendelkező autót hoznak haza.
- Reexport: Érvényes engedély nélkül Magyarországon tartózkodó autót visznek ki az országból.
- Rendszámtábla pótlása: Elveszett vagy megrongálódott külföldi rendszám ideiglenes pótlására.
- Külföldi út: Új, még forgalomba nem helyezett autót visznek külföldre, és 30 napon belül visszahozzák.
3. Diplomata autók ideiglenes rendszámmal ("CD" betűjelű):
Ha egy diplomata végleg elhagyja az országot, és beszolgáltatja a magyar rendszámot, de még nincs külföldi rendszáma, akkor kaphat "CD" betűjelű ideiglenes rendszámot, ami mentes az adó alól.
4. Forgalomba helyezés elhalasztása:
Ha az importáló nem kéri az autó azonnali forgalomba helyezését, akkor nem kell adót fizetni. De ha később mégis forgalomba helyezi az autót, akkor meg kell fizetni az adót.
5. Muzeális autók:
A muzeális autók mentesek a regisztrációs adó alól.
Az adó visszaigénylése és törlése
13. §: Adó-visszaigénylés - Mikor kaphatod vissza a regisztrációs adót?
Ez a rész arról szól, hogy milyen esetekben igényelheted vissza a befizetett regisztrációs adót, vagy kérheted a még be nem fizetett adó törlését.
Visszaigényelheted az adót, ha:
- Kivitel: Az autót forgalomba helyezés nélkül külföldre viszed.
- Alkalmatlanná válik: Az autó műszaki hiba miatt nem helyezhető forgalomba.
- Elvész vagy megsemmisül: Az autó ellopják, elrabolják, vagy megsemmisül, mielőtt forgalomba helyeznéd.
- Adómentes: Az autó adómentes (pl. diplomata autó).
- Elutasítás: A közlekedési hatóság elutasítja a forgalomba helyezési kérelmedet.
A visszaigényléshez igazolnod kell a kivitel tényét (pl. kiléptetési okmány, fuvarlevél), vagy az autó alkalmatlanná válását, megsemmisülését.
Ha a kivetett adót még nem fizetted be:
- A fenti esetekben kérheted az adó törlését.
- Hivatalból törlik az adót, ha 6 hónapon belül nem helyezed forgalomba az autót.
Fontos: Ha visszaigényelted az adót, de később mégis forgalomba helyezed az autót, akkor újra meg kell fizetned az adót.
14. §: Adó-visszaigénylés átalakítás után
Ha átalakítod az autót, és az átalakítás után jobb környezetvédelmi besorolást kap, mint az átalakítás előtt, akkor visszaigényelheted az adókülönbözetet. Ehhez csatolni kell a forgalmi engedély másolatát.
Gépjárműflotta-üzemeltető:
Ha egy cégtől bérelt autó bérleti szerződése idő előtt megszűnik, akkor a cég visszaigényelheti az adó egy részét.
Környezetvédelmi osztályba sorolás
15. § Milyen környezetvédelmi besorolása van az autódnak?
Ez a rövid rész arról szól, hogy hogyan határozzák meg az autó környezetvédelmi besorolását.
A környezetvédelmi besorolás azt mutatja meg, hogy az autó mennyire szennyezi a környezetet. Minél jobb a besorolás, annál kevésbé környezetszennyező az autó.
A besorolást a "közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet" alapján határozzák meg.
Fontos: A rendelet 2015. július 1-jén hatályos állapotát kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha az autód 2015. július 1. előtt kapott környezetvédelmi besorolást, akkor lehet, hogy azóta változott a besorolása.
Hol találod meg az autó környezetvédelmi besorolását?
- A forgalmi engedélyben.
- A műszaki adatlapon.
Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége
16/A. §: Céges autó bérbeadása: adózás egyszerűen
Ez a rész arról szól, hogy milyen adót kell fizetnie a cégeknek, ha autót adnak bérbe.
- Ha egy cég "gépjárműflotta-üzemeltető", vagyis sok autót ad bérbe, akkor adót kell fizetnie, ha egy autót 1 napnál hosszabb időre bérbe ad egy magyarországi magánszemélynek vagy cégnek.
- Az adó mértékét a melléklet tartalmazza.
Gépjárműflotta-üzemeltető igazolása:
- A cégnek igazolnia kell, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül. Ehhez be kell mutatnia egy könyvvizsgáló által kiadott igazolást, ami tartalmazza a cég tulajdonában lévő autók számát és az árbevétel megoszlását.
Adó megállapítása:
- A cégnek be kell jelentenie a bérleti szerződést a vámhivatalhoz.
- A vámhivatal határozatban állapítja meg az adót.
Igazolás a rendőrségnek:
- A vámhivatal igazolást küld a rendőrségnek arról, hogy a cég megfizette az adót. Ez az igazolás mentesít a bírság alól, ha a rendőrök ellenőrzik az autót.
Záró és átmeneti rendelkezések
17. §
(1)
- A törvény hatálybalépése: Ez a törvény – néhány kivételtől eltekintve (lásd a (2) bekezdést és a 18. §-t) – 2004. február 1-jén lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve kell alkalmazni a benne foglalt szabályokat.
- Alkalmazási kör: Fontos kiemelni, hogy a törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően forgalomba helyezett gépjárművekre kell alkalmazni. Tehát ha valaki 2004. január 31-én vagy azelőtt vásárolt egy autót, és azt még nem helyezte forgalomba, akkor rá még a régi szabályok vonatkoznak.
(2)
- A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Kkt.) módosítása: Ez a bekezdés egy másik törvény, a Kkt. egy konkrét paragrafusának (9/B. § (1) bekezdés) módosításáról szól. Ez a módosítás már korábban, 2004. január 1-jén hatályba lépett.
18. §
(1)
- Régi fogyasztási adó szabályok: Ha valakinek 2004. február 1. előtt keletkezett regisztrációs adó fizetési kötelezettsége (mert például vásárolt egy autót), akkor arra még a régi fogyasztási adóról szóló törvény (Fat.) 2004. január 31-én hatályos előírásait kell alkalmazni. Tehát a fizetendő adó összegét, a fizetés módját stb. a régi szabályok szerint kell meghatározni.
(2)
- Még régebbi szabályok: Ha a regisztrációs adó fizetési kötelezettség még az EU-s csatlakozás előtt keletkezett, akkor az Art. (valószínűleg egy még korábbi adótörvény) előírásait kell alkalmazni. Ez azt mutatja, hogy a jogalkotó figyelembe vette azokat a különleges helyzeteket is, amelyek az EU-s csatlakozás előtt keletkeztek.
(3)
- Azonnali hatály: A törvény 2. §-ának 4. pontja és 11. §-ának (3) bekezdése – amelyek a regisztrációs adó alapjának vagy mértékének meghatározásával kapcsolatosak – már az EU-s csatlakozási szerződés kihirdetésének napján hatályba léptek. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat már 2004. május 1-jétől alkalmazni kellett.
(4)-(7)
- Hiányzó bekezdések: Ezek a bekezdések valószínűleg a törvényszöveg egy korábbi verziójában szerepeltek, de később hatályon kívül helyezték őket.
19. §
(1)
- Adó-visszaigénylés: Ez a bekezdés a regisztrációs adó visszaigénylésének lehetőségét szabályozza.
- Jogosultság: Visszaigényelheti az adót az, aki áfa-alany, és 2004. február 1. előtt megfizette a regisztrációs adót egy autóra, de azt még nem helyezte forgalomba.
- Elszámolás: A visszaigényelt adót az általános forgalmi adó bevallásban lehet elszámolni, mint adókötelezettséget csökkentő tételt.
- Kivételek: Vannak esetek, amikor nem lehet visszaigényelni az adót (lásd 19. § (2) bekezdés).
(2)
- Kizáró okok: A következő esetekben nem lehet visszaigényelni a regisztrációs adót:
- Ha az autó tulajdonosa nem áfa-alany.
- Ha az autó környezetvédelmi besorolása 5-nél rosszabb.
- Ha az autót már 2004. január 1. előtt behozták Magyarországra.
- Vámhatóság szerepe: A vámhatóság igazolhatja, hogy az autót mikor hozták be az országba.
(3)
- Hiányzó bekezdés: Ez a bekezdés valószínűleg a törvényszöveg egy korábbi verziójában szerepelt, de később hatályon kívül helyezték.
(4)
- Átalakított autók: Ha egy autót átalakítanak, és emiatt újra forgalomba kell helyezni, akkor csak akkor lehet visszaigényelni a regisztrációs adót, ha az átalakítás előtt fizették meg az adót az e törvény szerinti szabályok alapján.
20. §
(1)
- Felhatalmazás: Ez a bekezdés felhatalmazza a közlekedésért felelős minisztert, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az egyedi adó-megállapítás díját és az ahhoz kapcsolódó eljárási szabályokat.
(2)
- Hiányzó bekezdés: Ez a bekezdés valószínűleg a törvényszöveg egy korábbi verziójában szerepelt, de később hatályon kívül helyezték.
20/A. §
- Későbbi módosítás: Ez a bekezdés egy 2011-es törvénymódosítás (Módtv.) alkalmazásáról szól. A módosítás csak a hatálybalépése után indult eljárásokban alkalmazandó.
21. §
- Még egy későbbi módosítás: Ez a bekezdés egy 2013-as törvénymódosítás (2013. évi CC. törvény) alkalmazásáról szól. Ez a módosítás is csak a hatálybalépése után indult eljárásokban alkalmazandó.
21/A. §
- Hiányzó bekezdés: Ez a bekezdés valószínűleg a törvényszöveg egy korábbi verziójában szerepelt, de később hatályon kívül helyezték.
22. §
- Hiányzó bekezdés: Ez a bekezdés valószínűleg a törvényszöveg egy korábbi verziójában szerepelt, de később hatályon kívül helyezték.
